Rabságban a Majálison avagy munka az ünnepen

 Újabb Bubbala: ezt a rabruhás kutyatáblámat éppen idevágónak érzem; (ha szeretnél egy ilyet, a kapcsolat menüponton írhatsz nekem. Figyelem! A termék védett, mindennemű másolás jogi következményekkel jár!).

Na, igen. Egy picit elszámoltam magam a mai nappal kapcsolatban. Reggel mikor felkeltem, néhány percig ültem az ágy szélén és arra gondoltam milyen jó, hogy tegnap szülinapoztunk, (a kisfiamén) ma pedig Majálisozunk. Arcfestő néni voltam fél tizenegytől, és gondoltam délután egy-két óráig "lerendezem" a gyerkőcöket, aztán belevágok a saját szülinapom ünneplésébe. Valamikor a felénél " elkéreckedtem " a toitoi-ba, mert folyamatosan várták, hogy pillangót, szörnyet, zombit, pókembert varázsoljak az arcukra. Az időjárás kedvezett, mert legalább nem szakadt rólam a víz. Közben minden egyéb más dolgot is jó lett volna csinálnom, többek között kötélfonást, szélforgókészítést stb. de a gyerekek egyre csak jöttek és jöttek. Másrészt ennek nagyon örültem, mert a mi városunkban elsőként került megrendezésre a Nemzeti családi nap!

Macskatábla Figyelem! A termék védett ne másold!

Amikor már nem doromboltam.
Senkit nem szerettem volna festés nélkül hagyni, de a végére mégiscsak sikerült :( Ezt utólag tudtam meg.
Aztán egyszer csak úgy fél kettő tájékán mondták, hogy már fél négy van. Na, ekkor szakadt el a húr...
Nem is igazán tudom, hogy mennyi lehetett az idő, mikor befejeztem, mert onnantól kezdve ólomként nehezedtek vállamra a percek. Éreztem, hogy elszaladt mellettem a nap. Drága férjuram igyekezett a segítségemre lenni, és akadtak mások is akik vizet hoztak nekem mind inni, mind festékes ecsetet tisztítani, vagy egyszerűen csak beszélgettek velem. Ezúton köszönöm nekik még egyszer! Voltam már arcfestő játszóházban, iskolában farsangon többször is, de ez most mindennél kimerítőbb volt. Már rabként rimánkodtam egy tekintetért, hogy mentsen ki a börtönből. A végén a párom beállt a sor végére, de akkor már lassacskán elfogytak a gyerekek is. Elégedetten fölálltam..na most aztán....és eleredt az eső.....szakadatlanul öntözte a veteményeseket.

A kisfiam azonban nagyon nagyon jól érezte magát tegnap is és ma is, ha másért nem is, ezért mindenképpen megérte a mai napot ott tölteni. Igaz sem az íjászatot nem volt időm kipróbálni, sem az agyagozást, sem semmi mást. De a kis családomnak sikerült és tulajdonképpen ezzel elégedett is vagyok! :)  Ráadásul szívesen segítettem a szervezőknek, mert örülnék, ha jövőre is megszervezésre kerülne ez az esemény! Gratulálok nekik, első nekifutásra nagyon jól sikerült ez a rendezvény!!!
A gyerekek pedig végtelenül türelmesek és aranyosak voltak, mind egytől egyig!! Pedig olyan sokat vártak!