Vásári hangulatban

 Végre eljött a vásár napja. Előtte hajnalig készítgettem amikkel előzőleg elmaradtam. A mézeskalácsok egész héten lefoglaltak, ráadásul ide oda kellett szaladgálni nap mint nap. A plüssgombáim (a répazsák tövében) készültek utoljára, amiket nem is nagyon tudok közelebbről bemutatni, mert már új gazdijánál vannak. A fotót pedig elfelejtettem a nagy álmosságban. Van pár új termékem is, azokat majd később bemutatom. Sok kedves és nagyon ügyes alkotót ismertem meg. Arra gondoltam bemutatnám őket. Az idő napos volt, de elég hűvös, ráadásul a szél néha elfújt ezt-azt, az amúgy is idétlenül "megterített" asztalomról. Nem készültem el az állványaimmal, így jobb híján bögrékkel és ragasztóval próbáltam a helyükön tartani portékáimat. :) Nagyon gyorsan eltelt az a néhány óra, és egyáltalán nem bántam meg, hogy elmentem! Összedugtuk a fejünket, és arra jutottunk, hogy minden hónapban megrendezzük ezt a kis összeruccanást. A vendéglő tulajával is összeismerkedtünk, aki kézműves-háztartásbeli fortélyokról rendez majd beszélgető kört és a szappanfőzés rejtelmeibe is bevezet minket. Ennek én nagyon örültem, már alig várom! A fiam elmondása szerint, pedig nagyon finom süteménnyel és teával kínált minket! :) A vásárt leginkább Anikónak köszönhetjük, neki jutott eszébe, hogy összehívja a Meskásokat megyénkből. Itt a Facebook oldala is, ha tetszik légyszíves hagyj  nála is egy "like"-ot. :)
Volt, illetve van egy nagy kedvencem. Talán azért, mert közel áll a technika szívemhez, vagy egyszerűen csak azért, mert szépek...mit is beszélek gyönyörűek! Ő Ildikó  aki olyan fantasztikus meséket fest, hogy az valami lenyűgöző. Íme egy kis részlet:

 

Ugye, hogy nem beszélek mellé? A többi képet a kézműves boltjában nála tekinthetitek meg.

Aztán volt még nekünk élő zenénk is, amivel Gerdushi csapata szórakoztatott minket. Az ő technikája is fantasztikus. Bár én nem vagyok egy nagy ékszer viselő-szakértő, de ezek nekem is nagyon tetszenek.

Nézzétek csak:     

  

                                      

Nyakláncok és kitűzők sokasága. Az ember azt sem tudja melyiket válassza. Látogassatok el hozzá is egyszer-kétszer :)

Aztán ott volt még Gyurikos és családja, akiktől megismerhettem a kosárfonás titkait :) Nagyon szépen dolgozik, és hát nem egyszerű, amit csinál. Pláne az alapanyagot beszerezni!

Ilyen szépségeket pakolt az én asztalkám mellé:

 

Sajnos nem sikerült mindenkivel névjegyet cserélni, és ahogy nézem fotóm sem mindenkitől van. Ha esetleg Ti, akik kimaradtatok erre jártok, légyszíves frissítsétek a memóriámat, mert a Meskán nem mindenkit ismerek meg. :) Előre is köszönöm!

Írisz biztosan ott volt, a horgolt szépségeivel, és Zsófi is az ékszereivel.

Mindent összevetve, egészen jól sikerült leszámítva az utána következő fejgörcsöt, ami lefekvésig kitartott és másnap megint, mert újból egész napot vásáron ácsorogtam. Viszont túléltem, és ami a legfontosabb: várunk mindenkit legközelebb is május harmadik vasárnapján! :)