Újabb díjat kaptam. Elfogadni nem szerettem volna, mert az elfogadási szabályoknak nem tudok eleget tenni, és a weboldalt sem blogként működtetem. Viszont
Maminti már másodjára választott engem, és nem szerettem volna cserben hagyni.
A díj lényegében arról szól, hogy kicsit megismerjük egymást, így most válaszoltam
Maminti néhány személyes kérdésére, remélem nem bánjátok ha itt közzé teszem a blogban. Ahogy tudom, nagyon kevesen tudják továbbítani, és megválaszolni a kérdéseket, továbbadni előre láthatóan én sem fogom. Köszönöm neki, hogy eszébe jutottam!
Íme a válaszaim:
Maminti: én ezeket a kérdéseket szeretném feltenni, mert ezekre vagyok kíváncsi:
- Hogyan/miért választottad a
blogos nevedet (nickname) és/vagy a blog nevét?
„ Mesés dekorációkat készítek fából”.
Gondoltam, mikor elindítottam a weboldalam. Éjszakánként dolgoztam az oldal
szépítésén, így a cím (majd később márkanév) kigondolását későbbre hagytam. Gyorsan
elkereszteltem a saját nevemmel a munkáimat, hogy ne maradjon üresen a fejléc.
A férjem ide s tova 11 éve szólít Bubu-kának,
így arra tökéletesen "tudok hallgatni", hiszen máshogyan nem nevez. Aztán mire végeztem a teljes arculattal, már nem is
volt fontos változtatni rajta, hiszen minden benne van, amit itt láttok: Bubu is,
és a Mese-dekorációk is. :)
- Mi a kedvenc színed/árnyalatod?
A grafit szürke és annak minden sötét
árnyalata a feketéig.
A dekorációimnál, és egyéb vidámságoknál az élénkzöld mindenekelőtt.
A fűzöldtől a pasztell zöldig. Ezután pedig az összes „színes szín” :)
- Mik azok a dolgok, amikre
igazán büszke vagy?
A fiam és a férjem! Bár ők nem
dolgok, de azért mégiscsak :)
- Van-e valamilyen dolog, amit
eddig féltél kipróbálni, de igaziból azért szeretnéd?
Hát, ezen most gondolkodnom kellett,
mert ha én egyszer valamit szeretnék, azt meg is teszem. A többi pedig eszembe
sem jut. :) Viszont
mégis van itt valami, ez azt hiszem a motorozás. Persze csakis egy nagy motoron,
és csakis utasként! Veszélyesnek találom, de egyszer kipróbálnám, ha lenne egy
olyasvalaki, akiben bízom, ha már egyszer mögé szegődök!
- Milyen a kedvenc bögréd vagy
csészéd?
Az..…csokoládés és nagy :) egyenletesen bővül fölfelé, nincs benne semmi
különleges, mint egy egyszerű tölcsér - de nem mondanám kedvencnek, inkább csak
mindig azt veszem elő a teámhoz, így most hogy belegondolok... akkor ez kedvencnek számít?
- Van-e olyan hely a közeledben
(akár park vagy egy kis zug vagy egy fa töve), ahol szívesen ücsörögsz?
Miért szeretsz ott lenni?
Igen, van. Kitisztítja a fölösleges
gondolataimat, teret hagyva a fontosaknak.
- Van-e olyan kézbe fogható
tárgyad, amihez különösen szép emlék fűződik?
Ragaszkodom az anyaghoz, mindenekfelett.
Több dolog is van, amihez ragaszkodom, de kevés emlékem van, amit őrzök bennük.
Nem emlékek, inkább érzések kötnek egy-egy tárgyhoz.
A legtöbb emlék a férjemhez kapcsolódik. Amióta megismertem, csak kettő nap
volt, amit egymás nélkül töltöttünk. Mindkét napon el kellett utaznia. Az egyik
ilyen nap, a kapcsolatunk elején volt. Amikor fölhívott megkértem, hogy hozzon
valamit nekem, mindegy mit, akár egy kavicsot is. Hozott egy kavicsot…az fontos
nekem!
- Van-e valami, amit szeretnél
megtanulni/elkezdeni tanulni 1-2 éven belül?
Igen. Vezetni tudok, de közlekedni
még nem. Szeretnék egy jogosítványt majd, de nem életbevágóan fontos :) Jól megvagyok nélküle is.
- Van-e/volt-e olyan idősebb
ember a környezetedben, aki rendkívül közel áll/állt a szívedhez? Miért?
Az anyukám. Mert ő az anyukám. :)
- Van-e kedvenc betűtípusod?
Milyen jellemzői vannak?
Igen, a dőlt betű. A kézzel írott
dőlt betű! Én így tanultam írni, és mindennél szebbnek találom!
- Volt a gyerekszobádban valami,
ami igazán jó érzéssel töltött el? Mi volt az?
Mindig, amikor átrendeztük a
szobámat (az én ízlésemnek megfelelően) akkor nagyon jól esett bebújni az
ágyamba. :)
VÉGE
